EGYÉNI VAGY CSOPORTOS FORMA?

 

A kezelés mindkét formája segíthet célunk elérésében: az egyéni is és a csoportos is. Akár egymást felváltva is igénybe lehet venni őket. Ha valaki állítani akar, akkor célszerűbb először egy egyéni foglalkozásra eljönni, mert csoportos forma esetén nincs elég idő a „feltérképezésre”. Egyéni kezelés esetén általában nagyobb szerepet kap a kineziológiai módszer, mint a csoportos állításnál.

A következő esetekben inkább az egyéni foglalkozást javaslom a kliensnek:

  • Első alkalommal, ha nem szereplő, hanem állító szeretne lenni.
  • Ha nem szívesen nyílik meg mások előtt.
  • Ha túl sok embertípussal (kineziológiában alkat-funkciónak hívjuk) van gondja, és a csoportos forma bekapcsolhatná az ellenállását.
  • Ha olyan témához kér segítséget, amit egy csoport előtt nincs bátorsága felvállalni.
  • Ha a probléma gyökereiből sok-sok kis mellékgyökér ágazik el.
  • Ha nagyon messzire került már valódi önmagától.
  • Ha nagyon alacsony az energiaszintje.
  • Ha túl erősen szabotálja önmagát és a céljait.
  • Ha jobban szeret szavakban megnyilvánulni.
  • GYEREKEKNEK is inkább az egyéni kezelést szoktam ajánlani, vagy páros állítást a szülőjével. 

  •      Aki bele szeretne „kóstolni” a csoportos családfelállításba, annak azt szoktam ajánlani, hogy először képviselőként szerezzen tapasztalatot.


A következő esetekben a családfelállítás csoportos módját javaslom inkább a témahozó kliensnél: 

  • Ha nagyon „súlyos” problémáról van szó.
  • Ha kliensnek nagyon nehezére esik valamit meglépnie.
  • Ha kliens a saját dolgaira nehezen lát rá.
  • Ha kliens túlzottan ragaszkodik idejét múlta hitrendszeréhez.
  • Ha kliens nagyon becsapja önmagát.